- Published on
Az operációs rendszerekről általában III
- Authors
- Name
- Bartók Dániel
Történelmi gyorstalpaló az operációs rendszerekről
Mielőtt belevágnánk a gyakorlatiasabb anyagokba, itt mindenképpen szeretném bemutatni a rendszerek keletkezését, hiszen használatuk szerves részét képezi a mindenkori informatikának. Ma már szinte nincs olyan ember, aki ne használta volna legalább az egyiket, vagy mobilokra szánt verziójukat. Ezért is gondolom fontosnak a következő "történelmi leckéket".
Ingyen operációs rendszert mindenkinek! Színre lép a Linux
Ingyenesen használható operációs rendszer, amit az emberek csupán kicsivel több, mint 4%-a használ.
Ráadásul itt a név nem egyetlen operációs rendszert takar, hanem egy számos tagból álló családot. Ahhoz, hogy pontosan értsük ezt, újra menjünk vissza az időben az 1980-as évekig. Az előző két fejezetben már kaphattunk egy képet a számítógépes operációs rendszerekről ebből az időből. A mostani hármas tendencia már akkor is kialakulóban volt. A Windows megjelenése előtt a legelterjedtebb a szintén Microsoft termék MS-DOS volt. Az Apple ekkor jelentette meg a Lisa gépet, viszont a konkurenciához képest sokkal drágább volt. A harmadik nagyobb rendszer a Unix volt. Főleg iskolák, egyetemek, kutatási központok rendszereit vezérelte. Ennek okát az árazásában, illetve abban kereshetjük, hogy a kezdetektől fogva nagyszámítógépekre tervezték és nem otthoni felhasználásra. Minden eddig említett operációs rendszerben legalább egy közös dolog van, mégpedig az, hogy ezek zárt rendszerek, melyek használatáért fizetni kell. Ez azt jelenti, hogy a forráskódjukat nem lehet szabadon módosítani és terjeszteni, nem mintha bárhol is megtalálható lenne, erre kényesen figyelnek a cégek.
Talán ez volt az egyik fő motivációja Richard Matthew Stallman-nak, amikor 1983-ban útjára indította a GNU Projektet, melynek célja ingyenes, minőségi programok megalkotása és szabadon felhasználás volt. Ezzel egy időben elindult a GNU Hurd operációs rendszer fejlesztése is, mely ezekre a programokra épít.
Ugrunk az időben pár évet egészen 1987-ig, ugyanis ekkor jelent meg Andrew Stuart Tanenbaum oktatási célokra készült MINIX rendszere. Nem titkolt célja volt a Unix előnyeit átültetni olcsóbb számítógépekre. Maga a rendszer nem sikerült a legjobban, de történelmi jelentősége tagadhatatlan, hiszen ez volt az első olyan rendszer, melynek nyílt volt a forráskódja. Bárki, aki megvásárolta Tanenbaum Operációs rendszerek című könyvét, megkapta mellé a Minix rendszer több ezer sorából álló kódját. Ezzel ugrásszerűen megnőtt a téma iránt érdeklődők száma, köztük egy egyetemista srác Linus Torvalds figyelmét is felkeltette.
Linus ekkor másodéves egyetemista volt és feltett szándéka egy saját operációs rendszer megalkotása volt, mert a GNU projekt keretében meghirdetett rendszer megjelenése nagyon messze volt, így a saját kezébe vette az irányítást. Alapul a Minix-et vette, hiszen szabadon felhasználható volt. 1991-ben elhíresült levelet küldött a Minix fórumba, ahol leírta, hogy egy ingyenes operációs rendszeren dolgozik, amely hasonlít erre a rendszerre és kérte az embereket, hogy írják meg neki mi és mi nem tetszik a jelenleg használt rendszerben és azokat átülteti a sajátjára. Ennek hatására sokan kezdtek el érdeklődni iránta. Végül '91 szeptemberében jelent meg a parancssorból vezérelhető, szabadon felhasználható rendszer, Linux 0.0.1 néven, a GNU projekt keretén belül.
Linus elsősorban nem a rendszert, hanem az azt működtető kernel-t, vagyis a rendszermagot írta meg. Ezért is írtam a fejezet elején, hogy amikor Linuxról beszélünk, nem kifejezetten egy operációs rendszerre gondolunk. Ez általában csupán annyit jelent, hogy egy olyan rendszer mely a Linux kernelt használ és a GNU-ban megtalálható programcsomagokból épül fel.
Ez lett volna Kedves Olvasó a Linux-ról szóló történelmi gyorstalpaló, remélem hasznos és érdekes volt. A gyakorlatiasság híve vagyok, de ha már minden nap használjuk ezeket a rendszereket, megérdemlik, hogy egy picit utána olvassunk keletkezési hátterüknek. Elég sok kutatómunkát végeztem a bejegyzések megírásához, még számomra is tartogatott újdonságokat, a felhasznált források a cikk alján találhatóak.
Felhasznált források:
