- Published on
Az operációs rendszerekről általában I
- Authors
- Name
- Bartók Dániel
A mostani bejegyzéssel új vizekre evezünk és kinyitunk egy új témát. Pár hétig ez lesz az irányvonal, ami nem más, mint a három nagy operációs rendszer bemutatása. A Windows, a macOS és a Linux. Egyelőre kihagyjuk a buliból az okostelefonokat, rájuk majd csak később térek ki. Terveim szerint a történelmi gyorstalpaló anyagok a bemelegítést szolgálják, utána pedig egyesével megnézzük az operációs rendszer típusokat a gyakorlatban.
Történelmi gyorstalpaló az operációs rendszerekről
Mielőtt belevágnánk a gyakorlatiasabb anyagokba, itt mindenképpen szeretném bemutatni a rendszerek keletkezését, hiszen használatuk szerves részét képezi a mindenkori informatikának. Ma már szinte nincs olyan ember, aki ne használta volna legalább az egyiket, vagy mobilokra szánt verziójukat. Ezért is gondolom fontosnak a következő "történelmi leckéket".
Az ablakos operációs rendszer, avagy a Windows színre lépése
Az joggal kijelenthető, hogy az emberek általános dolgokra mindig is Windows-t használtak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a statcounter statisztikája. Az elmúlt év átlagát nézve a felhasználók több mint 72%-a választja ezt az operációs rendszert.
A történelemben egészen 1983 novemberéig kell visszamennünk, ugyanis ekkor jelentette be a Microsoft cég a Windows operációs rendszert. A bejelentés során számos jól hangzó funkció került megemlítésre. Az operációs rendszerek új generációja, grafikus felhasználói felület (ablakok megjelenítése, innen is az elnevezés windows = ablak), több feladat párhuzamos végrehajtása. Ezek ma már mind alapvető funkciók, viszont abban az időben, ezek mind óriási újdonságnak számítottak. Ekkor szinte még mindenki MS-DOS1-t használt. Ez egy grafikai felülettel nem rendelkező rendszer. Kapunk egy parancssort, ahová be tudjuk gépelni az utasításokat. Ráadásul egyszerre csak egy parancsot tudott végrehajtani. Ezt egyébként bárki kipróbálhatja, a mai napig szerves része a Windows-nak. Ehhez indítsuk el a parancssor nevű rendszerprogramot.
Ma már szinte mindig több dolgot csinálunk egyszerre a gépen. A cikk írása közben, én is zenét hallgattam a YouTube-ról, közben pedig a barátaimmal beszélgettem a Messengeren. Arról nem is beszélve, hogy a háttérben mennyi folyamat szokott egyszerre futni. Ez akkoriban még nehezen volt elképzelhető. Bár az operációs rendszerek új generációjáról beszéltek, volt néhány úttörő, akik egy-egy funkcióban megelőzték a Windows-t. Az egyik ilyen cég pedig nem más, mint az Apple volt. A legendák szerint Bill Gates, a Microsoft feje is innen vette a grafikus felület ötletét. A többi rendszer (VisiOn, GEM) vesztét pedig az okozta, hogy nem hittek benne a szoftverfejlesztők. Valljuk be, egy operációs rendszer futtatható programok nélkül pontosan annyit ér, mint egy telefon akkumulátor nélkül. Bár még annyit se, mert legalább a telefon asztalnehezékként használható.
Végül több csúszás után 1985 november 20-án jelent meg a Microsoft első új generációs operációs rendszere a Windows 1.0. Az előbb említett legenda viszont olyannyira valós volt, hogy az Apple perrel fenyegette meg a céget, a sok hasonlóság miatt. A rendszer ugyanolyan ablakokat és legördülő menüket használt, mint az almás cég. Ráadásul az egér funkciója is teljesen hasonlatos volt. Éppen ezért, még ipari kémkedéssel is megvádolták a Windows mögött álló céget. Ekkor Bill Gates megmutatta, hogy a programozáson kívül van üzleti érzéke is, hiszen nem tagadta a vádakat, inkább próbált megegyezni az Apple-lel. Végül ez sikerült is, így örök időkre szóló licenszt szerzett az Apple rendszereiben használt elemekre. Az Apple pedig köszönte szépen a szerződést, fogta magát és elkezdte járni a saját útját.
Ez lett volna Kedves Olvasó a Windows-ról szóló történelmi gyorstalpaló, remélem hasznos és érdekes volt. A gyakorlatiasság híve vagyok, de ha már minden nap használjuk ezeket a rendszereket, megérdemlik, hogy egy picit utána olvassunk keletkezési hátterüknek. Elég sok kutatómunkát végeztem a bejegyzések megírásához, még számomra is tartogatott újdonságokat, a felhasznált források a cikk alján találhatóak. Felkészül a macOS.
Felhasznált források:
Footnotes
